[Törölt felhasználó] üzente 13 éve
igen, értem és köszönöm a meg- és a felvilágosítást!!! mindannyiótoknak!
azt hiszem, büszke lehetek magamra, bár nyilván olvastam olyan részt, amit még jó lenne figyelembe vennem.
sokat segítenek saját tapasztalataink, mind megerősítő, mind elrettentő vonalon:))
szép napot mindenkinek!!
szeretettel: Juli
Jakobicz Imre üzente 13 éve
A magam részéről gondolom, de senkit nem szeretnék korlátozni véleménye kifejtésében. Szeretettel: Imo
Jakobicz Imre üzente 13 éve
Kedves Frederic,
Köszönöm a kiegészítést és a kérdésfelvetést. A további boncolgatást MOST célszerűnek látom elkerülni. Sok szeretettel: Imo
Mátis Éva üzente 13 éve
Minden szövegnél többet mond a két illusztráció!
Egyik édesebb mint a másik!
Az alsó kép gondolom azt mutatja, hogy a három boldog és
kiegyensúlyozott gyermek a szabadban kötetlenül, felszabadultan
felnőtt nélkül is remekül el van.
A felső képen oktatás folyik. Kis iskolások tanulják az idő fogalmát,
és a szemléltető órán próbálják meghatározni az időt. Elmélyülten
koncentrálnak a tanitónőjükre, akiről árad a hivatás-tudat.
Tehát az egyenletben mindkét képen benne van egy pozitiv rezgésű
felnött, mégha az alsón nem is látjuk, de a gyerekek tekintetéből
tudjuk, mert mindhárom a kamerába néz! Remek fotók!!!
Gyönyörű gyerekek! Az ő kisugárzásukra sokkal inkább vevő vagyok,
mint a cikkre.
P. K. Frederic üzente 13 éve
[Törölt felhasználó] üzente 13 éve
Mátis Éva üzente 13 éve
P. K. Frederic üzente 13 éve
Úgy gondolom, érdemes ide másolnom a gondolatsor folytatását, hogy mindannyiunk számára világosabbá váljon, miről is van itt szó:
"Milyen a gyermekek kapcsolata egymással a felnőttek nélkül?
Távolítsunk el gyermekek egy csoportjából minden aggodalmaskodó, tartózkodó, korlátozó, elutasító befolyást, amelyet a felnőttek gyakran képviselnek, és nézzük meg, hogyan viselkednének egymással:
Fizikai érzékeikkel gondosan megfigyelnék egymást, és eltűnődnének a látottakon. Látnák a különféle személyiségeket, meggyőződéseket és szándékokat, nagyjából úgy, mintha te néznéd egy svédasztal széles kínálatát. Nem érzed fenyegetve magad, ha olyan dolgokat látsz, amelyeket személy szerint nem kívánsz megenni vagy megtapasztalni, hanem egyszerűen csak kiválasztod azt, amit előnyben részesítesz, és azt rakod a tányérodra. A gyermekek, akiknek még nem tanították meg, hogy tartsák távol maguktól a nemkívánatos alkotóelemeket, ugyanígy egyszerűen a kívánatos alkotóelemekhez vonzódnának. A hasonló érdeklődéssel vagy vágyakkal rendelkező gyermekek mindig vonzódnának egymáshoz, ami jelentőségteljes és megelégedésükre szolgáló kapcsolatot eredményezne. Az eltérő nézetekkel rendelkező gyermekek nem vonzódnának egymáshoz - így olyan környezet alakulna ki, amely az egyetértésre épül.
Sokan közbevetnék, hogy még soha nem láttak ilyen környezetet, és igazuk volna. Mások úgy érvelnének, hogy meglehetősen valószínűtlen egy ilyen környezet kialakulása, mi pedig egyetértenénk velük, mert rendkívül ritka az olyan gyermek, akinek van annyi szabadsága, hogy saját döntéseket hozzon az élete tapasztalatába besegítő felnőttek szándékos befolyása nélkül. Ha azonban megismered Érzelmi Vezérlőrendszeredet és működési elvét (hogy valójában Nem Fizikai Tudatosság kiterjesztése vagy. Nem Fizikai nézőpontod a fizikaival egyidejűleg létezik; és elsősorban és mindenekelőtt összhangra törekszel Vezérlőrendszereddel), akkor bármilyen fizikai környezetben, tanteremben, helyzetben vagy kapcsolatban megtalálhatod az összhangot.
Ha begyakorlod, hogy előbb mindig önmagadban teremtsd meg az összhangot, olyanná válhatsz, mint a szóban forgó gyermekek. Együtt lehetnél velük, és nem éreznél igényt vagy kényszert, hogy ellökd magadtól nemkívánatos tulajdonságaikat. Természetes hajlamod volna (mint benned lakozó Benső Lényednek), hogy csak a legjobbat lásd másokban, akárcsak magadban, és így lehetővé tennéd, hogy a hatalmas Vonzás Törvénye csakis kívánatos dolgokat társítson hozzád." Esther és Jerry Hicks
Jakobicz Imre üzente 13 éve
Egyébként minden tiszteletem a Hicks házaspáré, s bár nem olvastam a szóban forgó művüket, úgy gondolom a címben szereplő kérdésre valószínűleg ők sem a gyermekek magukra hagyását javasolják, mint végső megoldás. Sok szeretettel: Imo
Jakobicz Imre üzente 13 éve
A címben szereplő kérdésre a meghatározó és alapvető kifejezéseket érzem találónak. Éppen ezért úgy gondolom, hogy a "gyermekek magukra hagyása"-nak kiragadott esete és annak feltételezett hatása önmagában egy képzeletbeli elmélkedés, kétségtelen igazságtartalma ellenére.
Mely korban kellene ugyanis gyermekeinket más felnőttek és saját magunk nem kívánatos mellékhatásaitól megóvni? 1 hónaposan? 1 évesen? Később, amikor már általában sikerül nehezen visszavonható nyomokat elültetnünk bennük? Mikor? És biztos, hogy magukra hagyva őket "teljes természetességgel Átfogóbb Nézőpontjukra hangolódnának"?
[Törölt felhasználó] üzente 13 éve
Kedves Juli, erre a kérdésre nagyon jó választ találhatsz a csillagmag honlapján - az itteni linkgyűjteményben is szerepel - én ....imádom Kiss Balázs Kúnót :))
ha olvastad már, ... ne vedd ezt figyelembe ;-)
ha nem, keresd a LEGUTÓBBI BEJEGYZÉSEK cím alatt a: SZÜLŐ-GYERMEK KAPCSOLAT ÁTALAKíTÁSA-t, van belőle kettő, I és II, kezdd sztem az elsővel, ami néhány bejegyzéssel lennebb van (van ott persze kis asztrológia is, de a lényeget biztos ki tudod szűrni belőle) :)
Mátis Éva üzente 13 éve
A gyermekeknek szükségük van példamutató, kiegyensúlyozott,
harmonikus karakterű felnőttek gondozó, nevelő, tanitó munkájára,
de elsősorban szeretetteljes elfogadásra. Az egészséges, tiszta
környezet sem elhanyagolható, de a legfontosabb megtalálni az
optimális pedagógiai arányokat a megengedés és a korlátozás
kettős buktatója között.
Egyszerűbben : okosan szeretni! Tiszta szivvel elfogadni!Jó példával
szolgálni!
P. K. Frederic üzente 13 éve
A lényeg az, hogy úgy közeledj a gyerekek felé, hogy előbb saját magadat egyensúlyba hozod, Benső Lényedre hangolod. Ha nem így teszel, neveléseddel többet ártasz, mint használsz...
Azért mennek bele minden életveszélyes tapasztalatba, mert ezt látják a felnőttektől (a tévéről már nem is beszélve), így természetes, hogy ők is meg szeretnék tapasztalni.
[Törölt felhasználó] üzente 13 éve
nehéz elképzelnem, h hogyan boldogulnának a gyerekek a szülői felügyelet nélkül.
a fantáziájuk korlátlan és számtalan veszélyhelyzetet kipróbálnak.
persze, úgy szereznek saját tapasztalatot; de sokszor életveszélyes, amikbe belemennek.
igen, értem, h megértő és támogató hátteret célszerű biztosítanom, de nem tudom, mekkora pl. az a rendetlenség és kosz, ami után igényelnék a takarítást:)))
Mátis Éva üzente 13 éve
Remek képet választottál Frederic!
Mindhárman -ideálisan - együtt "rezegnek"!
Milyen szerepet is játszik a nevelő? Nevel Ő!
[Törölt felhasználó] üzente 13 éve
P. K. Frederic üzente 13 éve
[Törölt felhasználó] üzente 13 éve