R. Léna üzente 14 éve
Drága Zsuzsika!
Eddig csak olvasgattam a hozzászólásokat, de most írni is szeretnék, elsősorban Neked :) Úgy gondolom, hogy ez egy olyan közösség amit a szeretet és az odafigyelés szelleme leng körül. Én örülök, hogy itt lehetek, mert nyíltan "adhatom magam" és ezért el is fogadnak.
Kedves Zsuzsika Téged is szeretnek és elfogadnak még akkor is ha nem olyan szószerkezetben kapod a válaszokat, ahogyan azt szeretnéd, de ettől még szeretnek :) Nekem hiányzol és a gondolataid is :)
P. K. Frederic üzente 14 éve
[Törölt felhasználó] üzente 14 éve
köszöm de nem vagyok erőr és félrdi ne tizelkmeg szertével söt még bnuk meg is lazolt it ezen az odland én csak mitad jötem írni de már nek itt nics semi kersni vlom de én ide többetnem jövök mert ne leszk itt máér mieszt odűovasatok mert lmegy örök vilagból enyí :( köszönöm szia miden jót
Eipl Jánosné üzente 14 éve
Tudjátok, hogy Zsuzsika legalább olyan erős, mint ez a fiatalember a videón?Gondoljatok bele! Hiszen diszlexiás, azaz olvasási, írási zavarral küzd.
Sokan nem tolerálják a másságot, sőt, tudatlanságuk miatt nem értik az ő gondjait.
Pedig a diszlexiás emberek okosak, kreatívak, a problémamegoldó képességük gyakran jobb az átlagnál.
Hol itt a bátorság és az erő?
Ott, hogy Zsuzsika ennek ellenére bátran ír nekünk.Van véleménye mindenről, és annak hangot is ad, méghozzá ÍRÁSBAN!Gondoljatok bele, micsoda bátorság kell ehhez!
Igaz, hogy néha nem értem, de olyan szeretettel próbálom összerakni a szavait, hogy a végén mindig megértem, mit akart velünk közölni.
P. K. Frederic üzente 14 éve
Ezek szerint Te nem lettél erős, de semmi gond, még nincs is vége...
A vigasztalás terén nem tudok Dombi Ferenccel teljes mértékben egyet érteni. Mint gyakorló papnak, érthető, hogy számára fontos volt a vigasznyújtás, nekem azonban nincs ilyen tisztem, és nem is törekszem ilyesmire.
[Törölt felhasználó] üzente 14 éve
[Törölt felhasználó] üzente 14 éve
Azt hiszem, nem kell senkihez hasonlítanunk magunkat, mindenki legyen csak saját maga, mert amikor elkezdjük hasonlítgatni magunkat másokhoz, észre fogjuk venni, hogy vannak akiknél többek vagyunk, de bizony lesznek olyanok is, akiknél kevesebbek, és ez nem vezet sehová. Egyszerűen csak örüljünk annak, akik vagyunk, érezzük, hogy igazán élünk, és ennyi elég is, mert maga az út a fontos, nem az a cél, hogy egyformák legyünk....
[Törölt felhasználó] üzente 14 éve
igen, Zsuzsi, így van, nézd csak meg ezeket a képeket és videókat és mindent, amit Frédiék feltöltenek:
mindegyik azt sugallja, tedd a dolgod, éld az életedet vidáman és örülj minden percnek! vedd észre, h minden lehetne rosszabb is.
azért, amid van, akik körülvesznek, meg mindenért adj hálát!
és tényleg figyelj a gondolataidra, mit miért gondolsz és figyeld, hallasz-e más hangot is a belsődben, ami utat mutat, mikor mit is kellene tenned.
neked való a szál virág, amit Frédi feltöltött:
Mosolyogj akkor is, ha bánatos vagy, mert könnyen lehet, h vki beleszeret a mosolyodba!
legyél magabiztos, tudd, mire vagy képes és ez az önbizalom nemcsak a te napjaidat fényesíti és édesíti, hanem vonzóvá is tesz:)
sok puszi: Juli
P. K. Frederic üzente 14 éve
Zsuzsika, azt hiszem Te nem barátot keresel, hanem vigasztalót... Arra pedig nyilván már rájöttél, hogy nem én vagyok az. :o)
Ahogy Osho mondaná: ha vigaszra vársz, fordulja a papokhoz vagy a politikusokhoz, ők állandóan azt teszik: vigasztalást adnak. Gyönyörű szavaik mögött nincs is semmi más, csak vigasz, csakhogy a vigasz nem helyettesítheti a valóságot, valójában semmit nem segít Neked, csak időt nyer vele: addig sem nyugtalankodsz...
[Törölt felhasználó] üzente 14 éve
én megyk vizsgazni konikacoból és de én casak jelen vagyok és meg szokatam magamanyt de télyeg rében nekisszert fui kit nagyon szertem de azt utana el hagyonelhagyott és bajpmn mért mert az igazat mitam neki én netudm eltarni és még utana öneki ált fejebb és azotamaganyosan élek denekm jó egydül is :( barasag nem aról szol bere kedveslegyen meg batoricsa masikat én mert tegnep ismeg férditől mabarasem neről szol kor miről :(
[Törölt felhasználó] üzente 14 éve
[Törölt felhasználó] üzente 14 éve
[Törölt felhasználó] üzente 14 éve
P. K. Frederic üzente 14 éve
[Törölt felhasználó] üzente 14 éve
ezigasz szitok férdi észetétjól magatomtakat most megy vizsgazni a konmikacios parim is lesz sziatok :)
P. K. Frederic üzente 14 éve
Igen, szerintem is az a legfontosabb, hogy megtaláljuk a saját belső értékrendünket, és ne a külvilág által ránk erőltetett szabályok és parancsolatok határozzák meg a cselekedeteinket... mert így csak törekedni fogunk a jóra, de nem éljük azt meg teljes egészében. Ameddig külső forrásból tudjuk azt, hogy mi a jó, és mi nem, mert megmondták nekünk, addig soha nem leszünk biztosak magunkban, hogy tényleg úgy van-e. Csak úgy tudhatjuk meg, ha mi magunk is megtapasztaljuk.
Engem még úgy neveltek, hogy szorítsam háttérbe a saját érdekeimet, szerencsére ez nem mindenkivel történt így. A fiatalabbak valóban sokkal szerencsésebb helyzetben vannak ilyen szempontból, bármennyire nem tetszik is ez az idősebbeknek...
Egyébként itt nem arról van szó, hogy kiharcoljuk a magunk igazát, mert minden ilyen harc az egó játszmája, és mint ilyen, teljesen szükségtelen. Nem valaki ellenére kell kinyilvánítanunk a saját igazunkat, hanem egyszerűen csak tiszteljük magunkat annyira, hogy hangot adunk a saját véleményünknek, természetesen mindig tiszteletben tartva az ettől eltérő véleményeket is. Miért akarnánk bárkit is meggyőzni az igazunkról, mikor az igazság mindig szubjektív. Az igazság minden meghatározása végső soron valamilyen megfigyelésen alapszik, és ez soha nem lehet független a megfigyelő személyétől - ezt legfeljebb csak szeretnénk. :o)
Ez nem azt jelenti, hogy objektív valóság nem létezhet, csak azt, hogy ez mindig a személyes szűrőnkön jön keresztül, és amikor állást foglalunk egy kérdésben, akkor az mindig egy személyes vélemény lesz, de nem "az igazság"...
[Törölt felhasználó] üzente 14 éve
nem gondolom, h mindenkit, vagy általában is arra nevelnének, h háttérbe szorítsa a saját érdekeit:)
az, h engedelmes legyen - hát igen, biztosan volt ilyen is, de úgy gondolom, már egy ideje sokkal demokratikusabbak a szülők a gyerekekkel szemben és nem törekszenek visszaélni a hatalmukkal az idősebb és a szülő jogán. ha elő is fordul ilyesmi, szerintem sokkal kevésbé, mint pl. 100 éve:) inkább az ellentétére panaszkodnak a felnőttek már egy ideje, h túlságosan szabadjára vannak a fiatalok engedve, nem szabunk korlátokat nekik, nem tanulnak tiszteletet, stb.
szerintem van 2 véglet. az egyik, amikor a másikat semmibe véve kiharcoljuk a "magunk igazát", illetve amikor nem merjük kinyilvánítani a véleményünket és lemondunk jogos igényeinkről és valóban "jónak" tartjuk ezt az önfeláldozást.
a vallások szerintem mindegyike ezutóbbit pártolja, nyílván ebből fakad ez a fajta viselkedés.
tapasztalatom szerint ez nem 2 fajta embertípus, hanem többnyire felváltva játszuk a 2 szerepet, az erőviszonyok diktálta, megfelelő ritmusban)
azt hiszem a titkot és számomra a választ azzal adtad meg, h " ha a Te belső értékrendeddel nincs összhangban" -vagyis idővel rá kell erre a belső hangra és egyensúlyra találni a külső játszmák helyett, s amit itt helyesnek találunk, azt kell feltétlen tenni.
nálam nem maradéktalan még a belső béke és nem vagyok mindig biztos, hogy az egomat szorítom háttérbe.
ha így lenne és ha a többiek is így lennének, nem keresnénk válaszokat ezeken az oldalakon.
nem várnánk támaszt, segítséget és megoldást, mert megtaláltuk odabent.
és nem valahol távol lenne,az Égben, hanem megvalósulna a Földi Béke:)
P. K. Frederic üzente 14 éve
Igen, tudom, hogy mire gondolsz. Az igazság az, hogy mindenkit arra neveltek, hogy háttérbe szorítsa a saját maga érdekeit és engedelmes legyen. Csakhogy mindaddig, ameddig nem saját magadért hozol meg egy bizonyos döntést, nem lehetsz boldog, mert semmibe vetted a saját igényeidet, vagyis tiszteletlen voltál saját magaddal szemben... Lehet helyes egy döntés, amit más érdekében hozol, de soha nem fog boldoggá tenni, ha a Te belső értékrendeddel nincs összhangban. Tulajdonképpen ilyenkor mindig egy külső parancsnak vagy szabálynak akarsz megfelelni, és figyelmen kívül hagyod a belső hangod - ez pedig hosszú távon nem fog működni. Előbb-utóbb ki fogsz törni, fel fogsz lázadni ellene, csak idő kérdése... Biztos vagy abban, hogy az egódat szorítottad háttérbe? Ha nem, akkor attól tartok ezzel csak áltatod magad, hogy Te milyen "jó" vagy.
[Törölt felhasználó] üzente 14 éve
ez nekem nagyon elgondolkodtató, miszerint "Soha nem lehet helyes döntés az, amit valaki másért hozol meg" ...
értem, h mire vonatkozik, amit írtál, de azért ezt így nem jelenteném ki. számtalan esetben hoztam mások érdekében döntést, úgy hogy a saját érdekeimről lemondtam, mert úgy tartottam helyesnek.
volt, valóban hogy belül nem teljesen fogadtam el, de mégis úgy éreztem, szeretetből és az egomat háttérbe szorítva ez a lépés a megfelelő...
P. K. Frederic üzente 14 éve
Soha nem lehet helyes döntés az, amit valaki másért hozol meg. Nekem teljesen mindegy, hogy Te hogyan döntesz, egyáltalán nem leszek emiatt szomorú... Minden esetre annak sokkal jobban örülnék, ha saját magadért hoznál döntéseket, azért, mert Neked jó, és nem akarnál mindenki másnak megfelelni. Akár hiszed, akár nem, ezzel csak Te ártasz magadnak.
[Törölt felhasználó] üzente 14 éve
hat férdűfinekmegy nem hagslak itg beneteket hanem kinyíprobalom magam és és nem meert tudom hogyte nagyon szomru lenél és azért ez helyes dötés
[Törölt felhasználó] üzente 14 éve
[Törölt felhasználó] üzente 14 éve
[Törölt felhasználó] üzente 14 éve
Ami fáj, az az egónak fáj. Az igazi Önvalódnak nem fáj semmi. Tedd túl magad rajta, és lazíts, nevess, hisz ez csak játék. Az egész élet az, és a sértődés nem vezet sehová.
[Törölt felhasználó] üzente 14 éve
[Törölt felhasználó] üzente 14 éve
[Törölt felhasználó] üzente 14 éve
Kedves Zsuzsika
Az előbbi üzenetem a videóhoz fűződik, nagyon meghatott. Amit Te írtál, nem értem, csak annyit belőle, hogy valamit félreértettél, és most ok nélkül le vagy törve. Sajnálom. Én igazán nem akarlak bántani, és nagyon szeretlek, bárki is vagy, bárhol is vagy, Isten része Vagy.
[Törölt felhasználó] üzente 14 éve
értem most az híszeb bezrat szívem valmit mit nem értek mért tölténik de jó majd összeszete magam jövök vissza de most lekem is fáj :(
P. K. Frederic üzente 14 éve
[Törölt felhasználó] üzente 14 éve
P. K. Frederic üzente 14 éve
[Törölt felhasználó] üzente 14 éve
[Törölt felhasználó] üzente 14 éve
én szívesen törődöm veled, Zsuzsika! biztos, h nem baj, ha dícsérsz vkit, sőt az sem tragédia, ha szidsz, minden jó vmire!
részemről inkább az a problémám, h nem értem sokszor tisztán, mit akarsz írni...:) nézd át, kérlek, mielőtt a "mehet"re kattintasz...
[Törölt felhasználó] üzente 14 éve
Puskás-Kolozsvári Izabella nem tudm férefi mért ilyen énetudm mi rosszat tem férdinek hogymert ö klub vező és már az az isbaj hogy dicsértem :( ez van köszönöm de nekle vlem rtötöni sekinek mert én sekicűvagyok sok közül :(
[Törölt felhasználó] üzente 14 éve
Nem is találok szavakat, ami kifejezné, hogy mire képes egy emberi lény.......
Köszönjük, Köszönjük!!
[Törölt felhasználó] üzente 14 éve
[Törölt felhasználó] üzente 14 éve
ez csakugyan tanulságos és megható példa és nekünk naponta látnunk kellene, mielőtt egyetlen panaszos, v lázadó, kétségbeesett, v csüggedő - nem szó, hanem gondolat megszületne bennünk.
[Törölt felhasználó] üzente 14 éve