„Tanítsd meg a gyermekeknek, hogy a boldogsághoz nincs szükségük semmi önmagukon kívülire – sem személyre, sem helyre vagy dologra –, és hogy a boldogság odabenn található. Tanítsd meg nekik, hogy ők elegendők önmagukban.
Tanítsd ezt meg nekik, és kiválóan fogod tanítani őket.
Tanítsd meg a gyermekeidnek, hogy a kudarc csak kitalálás, hogy minden próbálkozás siker, és hogy minden erőfeszítés győzelmet ér – az előző semmivel sem kevésbé tiszteletreméltó, mint az utóbbi.
Tanítsd ezt meg nekik, és csodálatosan fogod tanítani őket.
Tanítsd meg a gyermekeknek, hogy mélységes kapcsolatban állnak az Élettel, hogy Egyek valamennyi emberrel, és hogy soha nem különültek el Istentől. Tanítsd ezt meg nekik, és kitűnően fogod tanítani őket.
Tanítsd meg a gyermekeknek, hogy a káprázatos bőség világában élnek, hogy van elegendő mindenki számára, és hogy a megosztásból, nem pedig a gyűjtögetésből kapják a legtöbbet.
Tanítsd ezt meg nekik, és csodálatosan fogod tanítani őket.
Tanítsd meg a gyermekeknek, hogy nincs semmi, amit tenniük, vagy aminek lenniük kellene, hogy méltók legyenek a méltóságteljes és beteljesedett élethez, hogy senkivel semmiért nem kell versengeniük, és hogy Isten mindenkit egyformán részesít az áldásaiban.
Tanítsd ezt meg nekik, és csodálatosan fogod tanítani őket.
Tanítsd meg a gyermekeknek, hogy soha nem ítélkeznek fölöttük, hogy nem kell amiatt aggódniuk, hogyan ítéltetnek meg, és hogy semmin nem kell változtatniuk vagy „megjavulniuk”, hogy tökéletesnek és gyönyörűnek tűnjenek fel Isten szemében.
Tanítsd ezt meg nekik, és a legjobban fogod tanítani őket.
Tanítsd meg a gyermekeknek, hogy a következmény és a büntetés nem ugyanaz, hogy halál Nem létezik, és hogy Isten soha senkit nem ítél el. Tanítsd ezt meg nekik, és csodálatosan fogod tanítani őket.
Tanítsd meg a gyerekeknek, hogy a szeretetnek nincsenek feltételei, hogy nem kell amiatt aggódniuk, hogy elveszíthetik a szereteteteket, vagy Isten szeretetét, és hogy a minden feltétel nélkül megosztott szeretetük a világnak adható legnagyobb ajándék.
Tanítsd ezt meg nekik, és kitűnően fogod tanítani őket.
Tanítsd meg a gyermekeknek, hogy különlegesnek lenni nem jobbat jelent, hogy ha másokkal szemben felsőbbrendűségre támasztunk igényt, akkor Nem látjuk őket annak, Akik Valójában, és hogy nagy gyógyító erő rejlik annak elismerésében, hogy „az enyém nem a jobb, hanem csak az egyik út”.
Tanítsd ezt meg nekik, és csodálatosan fogod tanítani őket.
Tanítsd meg a gyermekeknek, hogy nincs semmi, amit ne tehetnének meg, hogy a Tudatlanság illúziója eltörölhető a Földről, és hogy az embernek igazából semmi másra nincs szüksége, mint hogy visszaadják önmagának, hogy emlékeztessék arra, Aki Valójában.
Tanítsd ezt meg nekik, és csodálatosan fogod tanítani őket.
Tanítsd meg mindezt, éspedig ne szavakkal, hanem tettekkel; ne fejtsd ki, hanem mutasd be. Mert amit cselekszel, azt fogják követni a gyermekeid, és olyanok lesznek, amilyen most vagy.
Menj és tanítsd mindezeket ne csak a gyermekeidnek, hanem minden embernek és minden népnek. Mert ha a mesteri tudás útjára lépsz, minden ember a gyermeked és minden ország a hazád.
Ez az az út, amelyen sok évszázaddal és sok élettel ezelőtt elindultál. Ez az utazás, amelyre hosszan készülődtél, és ez hozott ide téged, erre az időre és helyre.
Ez az az út, amely egyre ellenállhatatlanabbul szólít, melyen egyre gyorsabban haladsz előre.
Ez lelked sóvárgásának elkerülhetetlen kimenetele. Így szólal meg a szíved a tested nyelvén. Ez a benned lakozó Istenség kifejezése. És most úgy szólhat, mint soha azelőtt – mert most úgy hallod, ahogy azelőtt soha nem hallottad.
Itt az ideje megosztani a világgal egy dicsőséges látomást. Ez minden elme látomása, amelyik valaha is igazán keresett, minden szívé, amelyik valaha is igazán szeretett, minden léleké, amelyik valaha is igazán érezte az Élet Egyességét.
Miután ezt megérezted, soha többé nem éred be kevesebbel. Miután ezt megtapasztaltad, semmi mást nem akarsz, csak megosztani mindazokkal, akiknek megérinted az életét. Mert ez a Valóság, és kiáltó ellentétben áll az Illúzióval. Az Illúzió révén képes leszel megtapasztalni és megismerni á Valóságot. Te magad azonban nem vagy Illúzió, és ez a „te”, akit az Illúzión belül megtapasztalsz, nem az, Aki Valójában Vagy.
Amíg valóságosnak képzeled az Illúziót, nem emlékezhetsz arra, Aki Válójában Vagy. Meg kell értened, hogy az Illúzió csak illúzió – hogy te hoztad létre nagyon is valóságos célokból, ám maga az Illúzió nem valóságos.
Erre kell itt emlékezned, tisztábban, mint ahogy eddig emlékeztél rá.
A világod átalakulása a te emlékezésedtől függ. A világ tanítása nem azt jelenti, hogy „beleteszel”, hanem hogy „előhúzol”. Minden igazi tanítás abból áll, hogy kihúzzuk a tanulóból, ami már benne van. A Mester pontosan tudja, hogy a tudás már ott van, semmi szükség tehát odatenni. A Mester egyszerűen igyekszik elérni, hogy ezt a tanítvány is észrevegye.
A tanítás soha nem arról szól, hogyan segítsünk másokat tanulni, hanem hogy hogyan segítsünk emlékezni.
Minden tanulás emlékezés. Minden tanítás emlékeztetés. Minden lecke egy-egy újra megragadott emlék.
Lehetetlen bármi újat megtanítani, mivel nincs új tanítani való. Minden, ami valaha volt, most van és valaha is lesz, ebben a szent pillanatban van.
A lélek hozzáfér mindehhez az információhoz. Valójában maga a lélek mindez...
A lélek Isten információja: állandó formálódásban lévő teste.
A formálódás örökös folyamatában Vagyok. Ezt a folyamatot nevezik evolúciónak, és ez a folyamat soha nem ér véget.”

Neale Donald Walsch (Egységben Istennel)