"Amit ti testnek, anyagnak neveztek, az sűrített szellemi energia. A sűrítettség foka és milyensége meghatározó olyan értelemben, hogy a NAGY EGÉSZ számára sajátos szerepét „felismerje” és beteljesíthesse. Azért mondtam az utóbbit feltételes módban, mert nem következik a „felismerésből” szükségszerűen a szerepfelvállalás.

Számodra tehát az a helyes magatartás, ha szellemednek szolgálatába állítod egész lényedet, s nem azzal akarsz mindig foglalkozni, hogy anyagi részed minél alkalmasabb legyen szellemi életed szolgálatára. Ha nem ezt teszed, kelepcébe kerülsz, szellemi értékeid elsőbbségét hangoztatva fogod szolgálni a testet."

 

Dombi Ferenc (A Hang 3/203)

 

 

"Akkor tudsz sikeresen szolgálni Engem, ha törekszel minél jobban megismerni tanításomat. Sajnos, legtöbb keresztény gyermekem e téren tévhitben él. Csak az képes Engem megismerni, aki ezt nem egy munkának fogja fel a sok közül, melyet el kell végeznie, hanem a legfőbb munkának, élete céljának és értelmének.

Lélektani képtelenség számomra, hogy valakiben akkor is tudjak helyesen szeretni, ha nem ismer jól Engem az illető. Az értelmi nyitottság és fogékonyság tehát nélkülözhetetlen. Engem pedig csak az ismer meg jól, aki nem akar elbódulni semmiféle ködös misztifikálás által."

 

Dombi Ferenc (A Hang 6/429)

 

 

"Világotok nagyon melléfog, mikor legfőbb problémának az anyagi problémát tartja. Kétségtelen, hogy lehet az is probléma, de messze nem a legnagyobb.

Irányt tévesztett ma legtöbb ember élete. A helyes útra rámutatni csak azok tudnak hitelesen, akik vállalni is akarják ezt az utat. Ez az út pedig nem komplikált. Egyszerű. Meg kell látni a jelen pillanatában szeretetem jeleit. Aki nem látja, az nem azért nem látja, mert nincsenek jelei szeretetemnek, hanem azért, mert rossz a szeme. Általad is szeretném javítani embertársaidnak a szemét, hogy vegyék észre: nem hagytalak árván benneteket. Ezt meglátni Én nem tudom helyettetek. Ezt meglátni meg kell tanulnotok! Erre kellene neked is felhívni azok figyelmét, akikkel összehozlak jelen életedben."

 

Dombi Ferenc (A Hang 6/446)