„Ebben a világban létezni elképesztő tárházát adja minden tapasztalatnak: az orgazmus gyönyörétől kezdve egészen a sivár keserűségig. Az élet nagy játékában mi vagyunk a játékosok és a valóság csak a folyamatosan változó, minket tükröző színpad. A világ nem oka az örömödnek vagy a szomorúságodnak: az csak a boldogságod vagy levertséged kerete. Ha a világtól várod, hogy boldoggá tegyen, azzal megtagadod a saját hatalmadat arra, hogy magadat tedd boldoggá. Ezzel csak arra vársz, hogy valami külső dolog majd kitölti a benned tátongó belső űrt. Olyan ez, mintha a tükörbe nézve úgy döntenél, hogy addig nem leszel boldog, amíg a tükörképed vissza nem mosolyog rád.

Ha bármely hit úgy kezdődik, hogy „akkor leszek boldog, ha ..." akkor az nem csak a boldogtalanság megerősítése, hanem az egyben az elégedetlenség iránti elköteleződés is. Sok történetünknek vált az alapjává ez a feltételtől függő hit, meghatározást adva ezzel a boldogtalanság érzésének azáltal, hogy azt külső tényezőkkel azonosítja. Ha nem vagy hajlandó a saját belső sebeiddel foglalkozni, akkor a boldogság folyamatos energiádba fog kerülni. Ez azért van, mert a sebeink a boldogtalanságunk: ha nem gyógyítjuk meg őket, a boldogságunk mindig külső feltételektől függ majd vagy azt csak ideiglenes addiktív szerekkel tudjuk megtapasztalni. A másik lehetőség az, hogy elfogadjuk a boldogtalanságunkat. Megnyugtató lehet azt hinni, hogy „csak akkor leszek boldog, ha több pénzem lesz”, mert ez felment minket a boldogság utáni hajsza alól egészen addig, míg több pénzünk nem lesz. Ezzel engedélyt adunk magunknak arra, hogy csak passzívan ücsörögjünk és élvezzük a passzivitásunkat.

Elégedettnek lenni nem felsőbbrendű, mint az elégedettség utáni hajsza vagy az elégedetlenség elfogadása. A boldogság választás kérdése, nem pedig elvárás. Időnként a társadalom azt éreztetheti velünk, hogy kötelesek vagyunk boldogok lenni. Elfelejtjük azt, hogy milyen elégedettek lehetünk a boldogtalanság egyik definíciójában. A legtöbb ember akkor a legboldogabb, ha egy jót panaszkodhat. A saját boldogságod felfedezése pont azzal jár, hogy tisztán meglátod, honnan származik az örömöd: ez lehet olyan is, amit általában nem tartanak örömtelinek. Senki, csak te magad határozhatod meg, hogyan vagy boldog. A belső béke meglelésének egyik része az, hogy elengedjük a társadalom előítéleteit arról, hogy mit jelent a boldogság. Soha ne hagyd, hogy mások boldogságról kialakított elképzelései meggyőzzenek arról, hogy nem vagy boldog.

A megengedésnek része az, hogy nem ítéled meg, miből áll a boldogság, sem magadban, sem másokban. Ne próbáld meg „megoldani” azt, amit a mások szenvedésének látsz. Mindenkinek megvan a sérthetetlen szabad akarata, és ha meg akarsz valakit „menteni” a boldogtalanságtól, azzal figyelmen kívül hagyod a saját szuverenitását, még akkor is, ha csak az a vágy hajt, hogy boldoggá tedd őket. Ha a te boldogságod attól függ, hogy a körülötted lévők boldogok-e, akkor sosem leszel folyamatosan boldog. Semmi értelme bűntudatot érezni azért, mert a körülötted lévők boldogtalanok. Ezzel csak a saját életedet, vitalitásodat és örömödet tagadod meg. Te magad határozod meg és katalizálod a saját boldogságodat. A belülről áramló öröm mindig veled lesz, függetlenül attól, hogy mi történik a világban. A belső boldogság csak választás kérdése. Ennek a választásnak a központi kérdése, hogyan határoztad meg magad a nehézségen, küzdelmen és megpróbáltatáson keresztül. Ezeket a meghatározásokat sokszor kitüntetésként viseljük, és büszkék vagyunk arra, hogy milyen poklokat éltünk meg. A kitüntetésekkel saját magadat azonosítod ezekkel a küzdelmekkel, ezért ezek miatt állandóan megismétlődő drámák formájában fogod ezt a küzdelmet újra átélni.

Lehet, hogy minden alapot nélkülöző feltételezés csak az, hogy boldogok akarunk lenni. Ha tényleg boldogok akarunk lenni, akkor mért töltünk annyi időd az aggódással, és miért nem kezdjük azt csinálni, amit élvezünk? Miért nem változtatunk az unalmas szokásokon és miért nem valósítjuk meg álmainkat? Miért a rosszat, és miért nem a jót látjuk egyes helyzetekben? Miért hozunk olyan pénzügyi döntéseket, melyek szegénységben tartanak? Azzal tudod irányítani, hogy tényleg boldog akarsz-e lenni, hogy megnézed, milyen döntéseket hozol az életedben és irányítod, hogy a boldogság megteremtésének vágyát tükrözik-e. Ezzel nem magadat fogod megítélni, ezzel csak magadat fogod őszintén és tisztán látni. Meglátod, hogy mi az, amit ténylegesen csinálsz, és összehasonlíthatod azokkal az előre megfogalmazott elképzelésekkel, melyek szerint te gondolod, hogy élsz. Mit mond el rólad az, ahogy ténylegesen éled az életedet?

Ne ostorozd magad azzal, amit látsz. Használd arra, hogy az életed valóságával összekapcsolódj, hogy friss szándékkal tölthesd meg. Amire vakká tesszük magunkat, ugyanaz marad. Az önvakítás a látással szembeni ellenállás, és az ellenállás az az erő, ami statikus állapotban tart minket. Ha azt fedezed fel, hogy nem a boldogságot választottad, akkor már látod a sebeidet és megkezdődhet a gyógyulás.

A boldogtalanság is csak választás, amikor beletörődsz abba, hogy a sebeiddel együtt élsz: ennek oka az, hogy félsz szembe nézni velük. Ha látod ezt a félelmet, látni fogod azt is, hogy eddig féltél boldognak lenni. Általában ennek a kiváltója az, hogy egyszer valamikor végtelen boldogok voltunk és aztán ennek a boldogságnak vége szakadt. Ennek a boldogságnak az elvesztése túlságosan fáj ahhoz, hogy újra átéljük, mert fájdalmasabbnak ítéljük, mint az azt követő boldogsághiányt. Ezért könnyebb boldogtalanságban maradni. Ezért hisszük azt, hogy jobb soha nem szeretni, mint szeretni és elveszíteni. Próbáljuk magunkat meggyőzni, hogy nem ezt hisszük, de a zárt szívünk másról árulkodik.

A boldogságunk is csak külső tényezőktől függött, ha egy bizonyos helyzetben azt tudjuk érezni, hogy elvesztettük a boldogságunkat. Pedig csak a ragaszkodásunk tárgyát képező körülmények elvesztése okozta a boldogság elvesztését és az azt követő fájdalmat. Ha ráébredsz az Isten-énedre, akkor a jólét örökké zubogó patakjával kapcsolódsz össze. Nem fogod ezt persze mindig örömteli boldog eseménynek tartani: időnként azt fogod érezni, hogy nehéz időkben segítenek, vagy érzed, hogy nem vagy egyedül, vagy egyszerűen csak jön egy idegen, aki pont akkor mosolyog rád, amikor arra szükséged van. A jó érzés a saját lényed iránti szeretetedből és abból a döntésedből fakad, hogy nyitott szívvel akarsz élni. Ezzel lehet azt a szilárd alapot megteremteni, amivel élvezni tudjuk a világ csodálatos élményét.

Ha boldogságot akarsz az életedben, kezd azzal, hogy belátod, hogyan vagy boldogtalan és miért választod ezt a boldogtalanságot. Engedd meg magadnak azt, hogy meglásd, miért félsz a boldogságtól. Ezáltal fogod meglátni, hogy érzésed szerint mivel okozott fájdalmat neked a múltban. Engedd, hogy ezek a sebek a gyógyulás érdekében a felszínre emelkedjenek. Lásd meg, hogy nem a boldogság bántott téged, hanem csak a ragaszkodásaid elvesztése. Engedd be ismét az életedbe a boldogság gondolatát, és hagyd, hogy a saját történeted ennek megfelelően átalakuljon. Először lehet, hogy a boldogság választása kockázatvállalásnak tűnhet: annak a kockázata, hogy nem leled meg, vagy megleled és elveszted. Engedd el a definícióidat, ha ezek félelmen, magaddal szembeni kétségen, nyomorúságon vagy küzdelmen alapulnak. Azonosítsd magadat a belső boldogsággal akármilyen formában is éled meg és tudd, hogy ez soha nem fog elszegődni tőled. Másokat ugyan nem tehetsz boldoggá, de a boldogságod bőségén keresztül meg tudod másoknak is mutatni, hogyan nyithatják meg a szívüket a boldogság felé, ha maguk is ezt akarják. A boldogság fertőző.

A saját lényed is folyamatosan üzeneteket küld a világba. Az üzenet soha nem rossz vagy jó. Csak az számít, hogy te boldog vagy vele. A lényed üzenete a legfontosabb hozzájárulásod a világhoz. Ez nem csak a saját lényed kifejezése, ez egy mindent megérintő folyamatos energiaáramlás. Jogodban áll boldognak és boldogtalannak is lenni: harcolni, vagy könnyen élni. Bármit is választasz, az céllal bír és tökéletes. Bármit is választasz, a teljes életeddel osztod meg. Engedd meg magadnak azt az gondolatot, hogy nem kell boldognak lenned. Tedd ezt azért, hogy megláthasd, hogy a boldogság valóban csak választás kérdése. Ha már tudod, hogy a boldogság csak egy döntés, akkor fogod tudni a döntést meghozni, ha akarod. De nagyon javasolt.”

 

Story Waters (Én vagyok Te, Te Isten vagy)