-,,Mindenben bemutattam nektek,hogy ily modon faradozva, segitsetek a gyengeket, es tartsatok elmetekben az Ur Jezus szavait aki azt mondta <<Nagyobb boldogsag adni mint kapni>>

Válasz

Köszönjük, kedves Imo, ez valóban jó felfedezés! :-)

Előzmény

Válasz

Ha felfedezzük magunkban az "adás" valódi örömét, akkor jóval közelebb kerülünk annak lehetőségéhez, hogy a szeretetet is feltétel nélkül adjuk másoknak. Jó felfedezést kívánok Mindannyiunknak! Szeretettel: Imo

Válasz

Csodás írás, csodás hozzászólásokkal.Köszönöm.

Válasz

-,,Ha emberek es angyalok nyelven szolok, de szeretet nincs bennem, kongo ercdarabba vagy csatogo cintanyerra lettem.Es ha megvan nalam a profetalas ajandeka, es jartas vagyok az osszes szent titokba es minden ismeretben, es ha minden hitem megvan ahhoz, hogy hegyeket helyezzek at, de szeretet nincs bennem, semmi vagyok.Es ha mindenemet odaadom masok taplalasara, es ha testemet at adom,hogy dicsekedhessek, de szeretet nincs bennem, semmi de semmi hasznom sincs nekem.
A szeretet hosszuturo es kedves.A szeretet nem feltekeny, nem kerkedik, nem fuvalkodik fel, nem viselkedik illetlenul, nem keresi a maga erdekeit, nem valik ingerulte.Nem tartja szamon a serelmet,Nem orvendezik az igazsagtalansagnak, hanem egyutt orvendezik az igazsaggal. Mindent elvisel, mindent elhisz, mindent remel, mindent kitartassal tur.
A szeretet soha nem vall kudarcot."(1korintusz 13:1-8)

Válasz

"Valamennyien tudatosan vagy öntudatlanul az elveszített egység felé törekszünk, melynek elvesztése különösen fájdalmasan érint bennünket ebben a duális világban. A társkapcsolat értelme ennélfogva mindig az egymással való tanulás, hogy végül a vágyott egységet felfedezzük önmagunkban.
Az érzékeny, szellemi orientációjú ember életét mindig az elveszített egység iránti vágyakozás határozza meg, ami végső soron az önmaga keresését jelenti. A dualitás világában élünk, mert csak itt tudunk visszatalálni az egységbe. A fájdalmasan megélt dualitás ugyanis ébren tartja az egység iránti vágyat.
Első lépésünk e felé az egység felé a másik emberrel való kapcsolat, amelyben tökéletes egységgé olvadhatnánk össze. Ám még ha sikerülne is, meg kell állapítanunk, hogy ez csak az első lépés. A társ­kapcsolat ugyanis csupán támogatásként szolgál az úton, amelyen végighaladva az egységet önma­gunkban találjuk meg. Ez a társkapcsolat igazi értelme, s ha ezt a feladatát egyáltalán nem vagy már nem képes betölteni, értelmét vesztette, és meg kell szűnnie. Nem azért jön tehát létre egy társkapcsolat, hogy a másik segítségével szép, harmonikus vagy akár kényelmes életet éljünk. Még ha a legideálisabb társat találnám is meg, netán az úgynevezett „duál páromat", éppen a hozzám legszorosabban kötődő lélek jelenti számomra a legnagyobb kihívást és egyben a legnagyobb segítséget. A társkapcsolatban jelentkező nehézségek tehát mindig belőlem fakadnak, nem pedig a másikból, értelemszerűen tehát csak én tudom megoldani őket...
Igazi társkapcsolat kizárólag két önálló, „egészséges" lény között jöhet létre, akik individualitásukat mindvégig megőrzik. Csak így leszünk képesek szembenézni azokkal a gyengéinkkel, melyeket a társunk segítségével fedeztünk fel, csak így találhatunk egymásra kozmikus tudattal és szellemi nyi­tottsággal. Csak így derül ki, mennyire izgalmas és gazdagító lehet egy társkapcsolat." Kurt Tepperwein (A szellemi törvények)

Előzmény

Válasz

„A feltétel nélküli szeretet alapvető üzenete az, hogy szabaddá tesz. Bárki légy is, az lehetsz, aki vagy, teljes bizalommal kinyilváníthatod gondolataidat és érzéseidet. Nem kell attól tartanod, hogy megvonják a szeretetet tőled. Nyíltságodért és őszinteségedért nem fognak megbüntetni. Nincs belépődíj a szeretetemhez, nincs bérleti díj, és törlesztőrészleteket sem kell fizetni. Jöhetnek olyan napok, amikor nézeteltérések vagy nyugtalanító érzelmek állnak közénk. Lehetnek olyan időszakok, amikor pszichológiai vagy fizikai távolságok választanak el. De én szavamat adtam rá, hogy elköteleztem magam neked. Egy irányba állítottam az életemet. Nem fogom visszavonni neked adott szavamat. Ezért legyél nyugodtan önmagad, nyugodtan mond el nekem negatív vagy pozitív véleményedet, fagyosabb vagy forróbb érzelmeidet. Nem tudom mindig megjósolni reakciómat, vagy garantálni, hogy erős leszek, de egy dolgot biztosan tudok és azt akarom, hogy te is tudd: nem foglak elutasítani! Elköteleztem magam a te növekedésed és boldogságod iránt. Mindig szeretni foglak.”

„A szeretetet általában jóleső érzések támogatják, de maga a szeretet nem érzelem. Ha érzelem volna, akkor a szeretet nagyon ingatag valóság volna, és azok, akik érzelemként értelmezik nagyon ingatag emberek. A szeretet inkább elhatározás és elkötelezettség…Döntenem kell- és ennek körültekintő választásnak kell lenni-, hogy kinek és az elkötelezettség milyen szintjén kívánom felajánlani szeretetemet… Saját választásom folytán elkötelezetté váltam annak a személynek a boldogsága, biztonsága és jóléte iránt, akit szeretek. Mindent, amit csak tudok meg fogok tenni azért, hogy segítsek neki, bármilyen álmai legyenek is. Ez az az elkötelezettség, amit akkor vállalok, amikor felkínálom szeretetemet. Amikor megkérdezem magamtól, hogy milyen helyet foglal el a szeretet az életemben, akkor tulajdonképpen azt kell megkérdeznem, hogy van-e olyan személy az életemben, akinek növekedése és boldogsága ugyanolyan valóságos, vagy még valóságosabb, mint a sajátom. Ha ez így van, akkor a szeretet ténylegesen belépett az életembe.”

„Nincs harmadik lehetőség: a szeretet vagy feltételekhez kötött, vagy feltétel nélküli. …Mindaddig, amíg feltételeket szabok, nem szeretlek igazán téged. Csupán cserét ajánlok fel, nem pedig ajándékot. Az igazi szeretet ingyenes ajándék és mindig annak is kell maradnia.”

(részletek John Powell: A feltétel nélküli szeretet című könyvéből)

Válasz