„Bizonyos érzések igazak: ezek születnek a lélekben. Mások utánzatok csupán, nevezetesen azok, melyek az elmédben jönnek létre.

Vagyis ez utóbbiak egyáltalán nem „érzések", hanem gondolatok. Érzéseknek álcázott gondolatok.

Ezek a gondolatok a korábbi tapasztalataidból fakadnak, továbbá mások megfigyelt tapasztalataiból. Láttad, mikor valaki elfintorodott foghúzás közben, és te fintorogsz, amikor húzzák a fogadat. Talán nem is fáj, mégis fájdalmasan fintorogsz. A reakciódnak semmi köze ahhoz, hogy te hogyan érzékeled a valóságot, más tapasztalatán alapul, illetve olyan eseményeken, melyek a múltban történtek veled.

Emberi lényként az jelenti számodra a legnagyobb kihívást, hogy minden ízedben létezz itt és most – hagyd abba a dolgok kitalálását! Ne előre elkészített gondolatokat rángass elő és vonatkoztass a jelenre. Mindig létezz a pillanatban.

Ne feledd, ez a pillanat – vagy bármely másik – a te ajándékod az Énednek. A pillanat egy mérhetetlen igazság magvát tartalmazza, azét az igazságét, melyet szeretnél felidézni. Ám amikor elérkezik a pillanat, azonnal mindenféle gondolatokat kezdesz ráaggatni. Ahelyett, hogy a pillanatban léteznél, kivonod magad belőle, és kívülről igyekszel megítélni. Reagálsz. Úgy cselekszel, ahogy valaha már cselekedtél, nem úgy, ahogy a pillanat megkívánja.

Nézd csak meg ezt a két szót:

REAKTÍV

KREATÍV

Figyeld meg, lényegében ugyanaz a szó, csupán a K változtatta meg a helyét!

Ha megfelelően cselekszel, a helyére kerül a K, és reaktív helyett kreatív leszel!”

 

Neale Donald Walsch (Beszélgetések Istennel)

 

 

„A keleti ember azt hiszi, hogy a közönyösség a vallás útja. Csak eltávolodik, elszigetelődik az élettől. Hiányzik a kreativitás belőle, egyszerűen csak vegetál, és azt hiszi, hogy megvalósított valamit. De nem, semmit nem valósított meg.

A megvalósítás mindig pozitív, a megvalósítás mindig kreatív. Az Isten kreativitás; hogy érhetnél el Istenhez közönyön keresztül? Isten nem közönyös; ő még a legkisebb fűszállal is törődik, még velük is törődik. Ugyanolyan törődéssel festi meg a pillangót, mint amilyen törődéssel létrehoz egy Buddhát.

A mindenség szeret. És ha eggyé szeretnél válni a mindenséggel, akkor neked is szeretned kell. A közöny lassú öngyilkosság. Szeress mélységes szeretettel, annyira, hogy te teljesen eltűnj a szeretetben, hogy egy tiszta, kreatív energia váljon belőled. Csak akkor lehetsz közös Istennel, csak akkor mehetsz vele kéz-a-kézben.

Számomra a kreativitás az ima, a kreativitás a meditáció, a kreati­vitás az élet.”

 

Osho (Az élet misztériumai)

 

 

„Minél jobban ismered önmagad, annál tisztábban látsz majd. Az önismeret végtelen dolog – az ember soha nem ér el egyfajta végcélt, soha nem jut konklúzióra. Az önismeret egy végtelen folyó; és ahogy tanulmányozzuk önmagunkat, ahogy egyre mélyebbre merülünk az önismeretben, rálelünk a békére. Elménknek meg kell nyugodnia, méghozzá nem az önfegyelem kényszere, de az önismeret által, mivel a valóság csakis ebben a nyugalomban, ebben a csendben születhet meg. Csakis ekkor létezhet az üdvösség, csakis ekkor létezhetnek kreatív cselekedetek. És úgy tűnik számomra, hogy e nélkül a megértés nélkül, e nélkül a tapasztalás nélkül roppant gyerekes dolog mindenféle könyveket olvasni, beszédeket hallgatni vagy érvelni bármi mellett – ez mind értelmetlen, azonban ha az ember képes megérteni önmagát, és így életre hívni a kreatív boldogságot, megtapasztalva valamit, ami nem az elme szüleménye, akkor talán átalakulhatnak a közvetlen kapcsolataink, és így maga a világ is, amelyben élünk.”

 

J. Krishnamurti (Végső szabadság)