„Amikor felismered az igazságot, a lélek három esszenciális minőségével találkozol: az éberséggel, a csendes tuda­tossággal és a szeretet üdvösségével. Az elfedetlen lélek neve a szanszkritban szat-csit-ánanda, avagy ’a létezés, amely tudatos üdvösség’...

 

Éberség

Az éberség vagy szat a lélek első minősége. A létezés a valóság. Az igazság az, hogy csak egy létező van, túl a vallásokon, fogalmakon és hiedelmeken. A létezést nem lehet tanítani vagy megtanulni. Még a szat-guru, a végső tanító sem tanítja a létezést, hanem ő maga a létezés igazságának ragyogó megtestesülése.

A létezés mindenhol, minden időben és minden irányban jelen van, teljesen és oszthatatlanul. A létezés maga az igazi természeted, de ha ez el van benned rejtve, ak­kor összetéveszted fizikai testedet a létezéssel. Ezután „emberi lénynek” nevezed magad. Ez az első elsötétedés, az első elalvás. Az ego a létezést imitálja azzal, hogy gondolkozik, és megpróbálja kitalálni, hogy mit tegyen, vagy azzal, hogy megtanulja a szabályokat, esetleg állati kész­tetéseit éli ki, és erre azt hozza fel mentségül, hogy „sod­ródik az árral”.

 

Csendes tudatosság

A csendes tudatosság vagy csit a lélek második minősége. Ezt a gondolkodó elme fedi el, amely tele van félel­mekkel és kételyekkel. A gondolkodó elme a csendes tudatosság bölcsességét próbálja utánozni azzal, hogy információkat dolgoz fel, és a jövőt tervezi, hogy fenntartsa a biztonságot. Az ego ezt a gépies, neurotikus han­got „értelemnek” nevezi, bár valójában ez fedi el az igazi intelligenciát.

A szeretet üdvössége

A szeretet üdvössége vagy az ánanda a lélek harmadik minősége. Ezt az érzelmi test fedi el, amelynek a gyöke­re az önutálat. Mivel hibásnak gondolja magát, az érzel­mi ego gyűlöli önmagát, és szeretethiányt él át, kívülről várva a szeretetet. Megpróbál szeretetet kapni azáltal, hogy manipulálja a személyiséget; csábítóvá, segítőkésszé, sikeressé teszi, vagy bármi mássá, ami csak ahhoz kell, hogy szeretetet kapjon.”

 

Eli Jaxon-Bear (Mit akarsz valójában?)