„Az élethez való hozzáállásunk teljes egészében pénzorientált. És a pénz az egyik legkevésbé kreatív dolog mindazok közül, amelyek iránt érdeklődhetünk. Az egész megközelítésünk hatalomorientált, a hatalom pedig pusztító, nem kreatív. Az az ember, aki a pénzt hajszolja, pusztítóvá válik, mert a pénzt el kell rabolni, ki kell robbantani; el kell venni sok-sok embertől, csak úgy szerezheti meg. A hatalom egyszerűen azt jelenti, hogy egy csomó embert impotenssé kell tenni; el kell pusztítani őket; csak akkor lesz hatalma, csak akkor lehet hatalma. Ne feledd, ezek pusztító tettek.

A kreatív tettek fokozzák a világ szépségét; adnak valamit a világnak, sosem vesznek el belőle semmit. Ha kreatív ember érkezik a világba, fokozza a világ szépségét – itt egy dal, ott egy festmény. Hatásukra a világ jobban táncol, jobban szeret, jobban meditál. Amikor elhagyja ezt a világot, jobb világot hagy maga után. Talán senki sem ismeri, talán ismeri valaki, de nem ez a lényeg – a világból egy jobb világot csinál, egy mérhetetlenül kiteljesedettet, mert az életének belső értéke van.

Pénz, hatalom, presztízs – ez mind nem kreatív, és nem csupán nem kreatív, de pusztító cselekvések is. Óvakodj tőlük! És ha óvakodsz tőlük, nagyon könnyen kreatívvá válhatsz. Nem azt mondom, hogy a kreativitásod hatalmat ad majd, presztízst, pénzt. Nem, én nem ígérhetek neked kacsalábon forgó palotát. Talán bajba sodor majd. Talán arra kényszerít, hogy a szegény emberek életét éld. Mindössze annyit ígérhetek, hogy mélyen belül a lehető leggazdagabb ember leszel; mélyen belül kiteljesedett leszel, mélyen belül tele leszel örömmel és ünnepléssel. Szüntelenül több és több áldást kapsz, az életed áldott élet lesz.

Lehetséges, hogy kívülről nézve talán nem vagy híres, talán nincs pénzed, talán nem vagy sikeres az úgynevezett világban. De aki sikeres ebben az úgynevezett világban, az a mélyben elbukik, a belső világban elbukik. És mihez kezdesz, ha az egész világ a lábad előtt hever, de elvesztetted a saját énedet? Mit fogsz csinálni, ha birtoklod az egész világot, de nem birtoklod saját magadat? A kreatív ember a saját lényét birtokolja; ő mester.

Ezért nevezzük Keleten a keresőket „szváminak”. A szvámi azt jelenti: 'mester'. Koldusokat neveznek szváminak – mesternek. Ismertünk császárokat, de a végső számadásnál, életük befejezésekor bebizonyosodott, hogy koldusok voltak. Az az ember, aki a pénzt, a hatalmat és a presztízst hajszolja, koldus, mert szüntelenül koldul, nincs semmije, amit a világnak adhatna.

Légy adakozó. Oszd meg másokkal, amit csak tudsz – és ne feledd, nem teszek különbséget az apró dolgok és a nagy dolgok között. Ha képes vagy teljes szívedből mosolyogni, ragadd meg valakinek a kezét, és mosolyogj – akkor az egy kreatív tett, egy nagyszerű, kreatív tett. Egyszerűen ölelj valakit a szívedre, és kreatív vagy. Egyszerűen nézz szerető szemmel valakire... csupán egyetlen szerető tekintet megváltoztathatja egy ember egész életét.

Légy kreatív! Ne nyugtalankodj amiatt, amit teszel – egy embernek számtalan dolgot kell tennie –, hanem csinálj mindent kreatívan, elhivatottsággal. Akkor a munkád istentisztelet lesz, akkor bármit teszel, imádság lesz, bármit teszel, az felajánlás az oltáron.”

 

Osho (Kreativitás)