„A meta szó azt jelenti: ’túl’: A fizika nem minden, az anyag nem minden, és azok, akik mégis azt hiszik, hogy így van, megelégszenek az élet felszínével. Szüntelenül körbe-körbe járnak, de sosem fognak hazaérni, mert az otthon a középpontban létezik.

A metafizika azt jelenti, hogy hazaérsz, mert felismerted, hogy tudatosság vagy, hogy a létezés egésze tele van tudatossággal, hogy a tudatosság nem az anyag mellékterméke. Nem az. Az anyag csupán a tudatosság teste - ruhája, menedéke, lakhelye, temploma -, az istenség a tudatosság. És a templom van az istenségért, nem pedig fordítva. Azért létezik anyag, mert létezik tudatosság, nem pedig fordítva.

 Az anyag alvó tudatosság; a tudatosság felébredt anyag. Végső soron csupán egyetlen dolog van - nevezd x-nek, y-nak, z-nek vagy Istennek, vagy igazságnak, vagy ahogyan akarod. Végső soron csak egy dolog van, de az az egy dolog két állapotot vehet fel: alvót és felébredettet. Amikor az anyag tudatára ébred önmagának, az a tudatosság. Amikor a tudatosság elfelejti önmagát, az az anyag.

 Ezért akik azt hiszik, hogy az anyag minden, tovább alszanak. Az élet sötétben való tapogatózás marad számukra. Sosem tudják meg, mi a fény, sosem érik el a hajnalt. És a sötétben természetesen számtalanszor felbuknak, fájdalmat okoznak maguknak és másoknak is, és az életük nem áll másból, mint konfliktusból, súrlódásból, erőszakból, háborúból. Sosem tudják meg, mi a szeretet, mert a szeretet csak akkor lehetséges, amikor tele vagy fénnyel.

 A metafizika egyfajta édes bölcsesség. A logika keserű, szüntelen vita; a filozófusok folyton vitatkoznak. Az, aki ismeri önmagát, édes; már maga, a jelenléte is olyan, mint a méz.”

 

Osho (Mindennapra – 365 meditáció az itt és most megéléséhez)