„Háromféle misztikus tanítás létezik:

Az első típus az elmével dolgozik: ők a teológusok, a filozófusok; ők azok, akik következtetnek Istenre, keresik a bizonyítékokat Istenre. De vagy nincs semmilyen bizonyíték, vagy minden, ami létezik bizonyíték. Nem sok értelme van ennek a próbálkozásnak, hiszen minden érv vitatható. Minden érvnek lehet ellenérve, és minden érv lehet hibás egy másik szempontból. A második típusba a szív misztikusai tartoznak.

 

„Az engedelmesség erény, de egyszersmind egyéni felelősség is. A világ katolikus laikusai az emberiség legpasszívabb képviselői közé tartoznak, mert eddig még soha nem neveltük őket felelősségtudatra. Mi, papok, megmondjuk nektek, mit kell csinálnotok, ti fizettek, imádkoztok és bólintotok. A következmény a kreativitás és a kezdeményezőkészség mérhetetlen hiánya. Maga a papság is egy meglehetősen kevéssé kreatív csapat, amelyik inkább reagál, mintsem kezdeményez.

„A férfienergia egyfajta sajátos intelligenciával bír. Becsben tartja az értelmet és a tisztánlátást. Bármely adottság szolgálhat áldásul vagy átokul, fordítható jóra vagy rosszra. Példának okáért az intelligencia adománya olyasvalami, amivel a férfiak túlságosan is azonosították magukat. Ha egy adománnyal túlságosan azonosítja magát az ember, akkor abból menekülés lesz. Sok embert az tör belül össze, hogy túlságosan is elárulja őket saját erős oldaluk.

 

„Évszázadokon át helyesnek tartották az emberek megkínzását és elevenen történő elégetését, ha véleményük a legkisebb mértékben is eltért az egyházi tantételektől vagy az írások (az „igazság”) szűk értelmezésétől. Ha „tévedtek”. Ez járt, ha „tévedtek”, és bizony annyira „tévedtek”, hogy meg kellett őket ölni. Az igazságot fontosabbnak tekintették, mint ez emberi életet. Mi volt az igazság? Egy történet, amiben hinned kellett; más szóval: egy gondolathalmaz.

Rómában született, és huszonkét évig volt pápa.Annak a Nagy Konstantin császárnak volt a kortársa, aki 313-ban a milánói rendelettel teljes vallásszabadságot biztosított a keresztények számára. Pápasága legfontosabb feladata volt a föld alatti Egyház föld feletti megszervezése, és Róma rendbetétele.

Az üldözések véget értek, a keresztények feljöhettek a katakombákból, és kezdhettek templomokat, gyönyörű bazilikákat építeni.

A császár nem kedvelte Rómát.Mindössze háromszor fordult meg benne, akkor is rövid időre.

 

„Az a hittudomány, mely jelenlegi egyházatok intézményét jellemzi, nagyon távol áll a szeretet gyakorló iskolájától. Többet árt, mint használ. Pedig nem kellene ennek így lennie, de így van! Ott, ahol a bárányok megkérdezése nélkül, felülről helyeznek pásztort a nyáj élére, ott valóban birkáknak tartják a híveket azok az emberek, akik magukat pásztornak gondolják. Örülj annak, hogy nem kell közéjük keveredned.

De tanulnod kell! Komolyabban kell venned a Szentírás olvasását, az elmélkedéseket, azokat az imákat, melyek átjárják nemcsak értelmedet, de szívedet is.