„A Föld emelkedik. A tudatunk szintén emelkedik. Emlékszünk rá, hogy a szeretet és a fény gyermekei vagyunk, akik mindennel és Istennel is egyek. Kollektív felemelkedésünk azt jelenti, hogy megnyílnak és megtisztulnak a csakráink. Az 1940-es, 1950-es években a földi társadalmak a biztonságra és a pénzügyekre koncentráltak, és ez a gyökércsakrára volt hatással. Az 1960-as és az 1970-es évek elején a szakrális csakrának megfelelő ügyekkel voltunk elfoglalva; ezek: a szex, a függőségek és más fizikai vágyak.

 

„Azt szoktuk mondani, hogy szeretem a rántott gombát, szeretem a gyerekemet, szeretek utazni, ilyesmiket. Ezek mind sze­retetek. Az bennük a közös, hogy vannak dolgok és személyek, történések, amelyek iránt vonzalmat érzek, tehát igyekszem őket előidézni az életemben. Éppen úgy, ahogy vannak más személyek és történések, amelyek nem jók. Ezeket nem szeretem, és igyekszem tőlük eltávolodni, arra törekszem, hogy minél ritkábban forduljanak elő.

 

„Az Angyalok a Szellem szolgálói. Az igazi szellemiség túlnő a vallásokon, bár elfogadja és tiszteletben tartja mindegyiket, dacára annak, hogy a legtöbb vallás nagyon eltávolodott a Szellem valódi, tiszta üzenetétől.

Az igaz spiritualitás feltekint a Szellem Hegyére, és látja, hogy minden felfelé, a Forrás felé vezető ösvény helyénvaló annak a vándornak a számára, aki rajta jár – még a fájdalom, a betegség, a sérülések és kataszt­rófák is járható utak, hiszen gyakran ezek azok a kihívások, amelyek egyes embereket a Szellem felé fordítanak.

 

„Mire vágyik a lélek? A szeretet legnagyszerűbb, legteljesebb érzésére, amit csak el tudsz képzelni. Ez a lélek vágya. Ez a lélek célja. Erre az érzésre áhítozik. Nem a tudására, hanem az érzésére. A tudása megvolt, a tudás azonban fogalmi, az érzés viszont tapasztalati. A lélek a saját tapasztalatán keresztül érezni, ekképp megismerni akarja önmagát. A legmagasabb fokú érzés az egység megtapasztalása a Mindenekkel. Ez a visszatérés az Igazsághoz, melyre a lélek sóvárog.

 

„Az ego: a formával való azonosulás, az önmagadnak a valamilyen formában történő keresése és ezért elvesztése. A formák azonban nem csupán materiális tárgyak és fizikai testek. A külső formáknál – dolgoknál és testeknél – alapvetőbbek a gondolatformák, amelyek a tudatmezőben folyamatosan keletkeznek. A gondolatformák energiaképződmények, amelyek ugyan finomabbak és kevésbé sűrűk, mint a fizikai anyag, de attól még ugyanúgy formák.

 

„A saját történeted az ismert. A saját történeteden kívül húzódik az ismeretlen. Ezt a két területet az ellenállásod membránja választja el. Ha elengeded az ellenállásodat, akkor azzal lebontod a közötted és az ismeretlen között lévő falat. Ezzel átlépsz azon felfedezés küszöbén, ahol az ismeretlen ismertté válik. Ez az a küszöb, ahol megszületik az ihlet, a kiterjedés és a változás is. Ez tudatosság-feltáró élmény. Ezen az állapoton keresztül jött világra a művészet és a legtisztább gondolatok.

 

„Gondoltál-e valaha is arra, hogy boldogtalanságra vagy programozva, és ezért aztán tehetsz bármit, hogy boldog légy, eleve kudarcra vagy ítélve? Olyan ez, mintha matematikai egyenleteket táplálnál egy számítógépbe, és aztán sikertelenül nyomogatnád a gombokat, hogy Shakespeare-idézetekkel szolgáljon.

Ha boldog akarsz lenni, az első, amire szükséged van, nem erőfeszítés, nem jóakarat, nem is helyes vágyakozások, hanem annak a világos megértése, hogy pontosan hogyan programoztak téged.

„Az ősi időfogalom nem azt kérdezte az időtől, hogy mennyi, hanem azt, hogy milyen.

Mindennek ideje volt: a születésnek, a meghalásnak, az ültetésnek, az aratásnak, a betegségnek, a gyógyításnak, a sírásnak és a nevetésnek, a megőrzésnek és az elvesztésnek...

Ahogy kialakul lelkünkben a mindenségtől különvált egotudatunk, úgy lesz a lebegő Lét helyett szorongó életünk. Ezzel együtt nő a türelmetlenségünk is... Akiben az ego átveszi a hatalmat, annak nincs már „ráérő ideje”.

 

„Nekem, Jézusnak, az első szavaim ezek voltak: "Betelt az idő! Elérkezett hozzátok az Isten országa! Alakítsátok át gondolkodásotokat" (Márk 1;15)! Ha ezt az egyetlen egy nyitó gondolatomat elfogadod, és arra szánod életedet, hogy ezt a csomagot kibontsad, máris megragadtad a lényeget!

Sem ima, sem tanulás nem ad megoldást mindaddig, amíg valaki nem kezd hozzá gondolatainak átalakításához úgy, ahogy azt Én ajánlom neki és elvárom tőle.

Csak egy kicsit mélyedj bele az idézett szavaimba! "Betelt az idő!" Tehát elkezdődött a világ vége!